Black
....csak vicceltem ...Taylor vagyok....jól átvertelek, mi???
(Vasárnap)….ma is esős nap volt, de nem vészes….
Megvettük Aladár egyenruhájához a zakót a pulóvert és a nyakkendőt….kezd roppant elegáns lenni…
Onnan elmentünk a Dolmenhez. Vittük persze Picurt is a kutyánkat, aki jutalomként a 3 napos útért, melyet egy pisszenés nélkül csinált velünk végig a Rocky road to Dublin projektben….mindenhova szállítjuk magunkkal. Úgy ám….akkor is, ha csak a közértbe megyünk….olyankor megvár minket a kocsiban….mert hála böhöm Zafinak, a kutyakenel puha párnákkal simán elfér a csomagtartóban, és Picur már egyenesen odamegy és ugrik be a vackába.
Tehát a Dolmen….a fényképgalériában Black megörökítette….azok a böhöm kövek….
No, Black éppen most harapja le a fejem ezért a mondatért…mert hát ezek a kőkorszakból maradtak itt nekünk…..tehát a „kőasztal”….erről inkább később.
Nomármost vásárnap lévén este még bevásároltunk a következő hétre. Vettünk mindent, mi szem-szájnak ingere….a legfontosabb, hogy lazacot is….mert a lazac az jó….mi több mennyei….I love it!....
Aladár kikérte magának a fedőnevet….:-( Aladár!!!! Pedig én sokszor nevezem így magánban is…
G hazaérkezett cseresznyésen…ismét vicces….valós időben követtem végig a repülőt a repcsikövető radarral, egészen Németországból….oly büszke voltam magamra, és olyan jó érzés látni….éppen leszállt, amikor G bejelentkezett skypera…na, ez most hogyan is????
És ismét……ez annyira jellemző!!!!! Tudni illik fogalmam sem volt melyik géppel megy haza, csak azt tudtam, kb. mikor, honnan, hova (már ez óriási teljesítmény a részemről).
Így bepötyögtem szépen az ismert adatokat a netre, és kidobott egy roppant szimpatikus kis KLM gépet. Hely stimmelt, Amszterdam-Budapest….idő stimmelt….még azért tuti ami biztos megnéztem más gép nem repült e (pl Ryanair…), de nem, akkor helyben vagyunk.
Nagyon drukkoltam, és annyira klassz volt, mert a térképet sikerült annyira kinagyítanom, hogy még azt is láttam, hogyan parkol le a csáphoz….és ebben a pillanatban megjelent a skypeon G….őőőőőőőőő….itt valami nem stimm……mondom neki….Te figyejjjé???? Ezt hogyan csináltad???????? Jött is a válasz azon nyomban…..időőőőeltolóóóódás!!!!
No, engem nem versz át, még ha csacsi öreg mamó vagyok is!!!! Mert ezt is tudom, de én egészen konkrétan láttam a gépet leszállni, begurulni, sőt, ha még jobban ráközelítettem volna, tán még G-t is láttam volna az ablakban…..jött a válasz: Anyuka….maga akkor a KLM gépet nézhette, én meg a transavia-val jöttem…hát ja….mindegyis….lényeg, hogy otthon, melegben, biztonságban van a kölyke.
Azért itt eszembe jut egy hasonló, de ennél sokkal sokkolóbb eset….G éppen szállt valahova, ez még a kezdetekben volt, amikor még csak elkezdte a szállingózást….akkor még rendes gyerek volt, és nem csak azt engedte meg hogy kivigyem a reptérre (azóta már azt sem engedi), hanem azt is, hogy megvárjam, hogy felszáll, és integessek neki….
Egy csodás nyári napon vittem ki G-met a reptérre, fene tudja már éppen hova repkedett….de mondom...nyár volt és jött a nagy vihar,,,,villámok csapkodtak, fekete volt az ég….de azért még néhány gépet elengedtek…. Többek között én Magazatomét is. Integettem is Nekije serényen, majd, hogy még elkerüljem a zuhét beugrottam a kocsiba, és hajtottam haza. Kb 10 perc kellett, míg hazaértem. Leállítom a kocsi….csöng a telefon….ránézek a kijelzőre…..az nem lehet!!!! Kiírja, hogy G-m hív…..kigúvadnak a szemeim, az nem lehet!!!!! És mi jut eszébe az aggódó szülőanyának első pillanatban???? Uramisten! Lezuhant a gyerek, és most hív, ne aggódjak, minden rendben….döbbenten veszem fel a telót, HOLVAGY????? Válasz: a reptéren?
De hiszen felszálltál, integettem is (mert ugye logikus, ha integettem, akkor biztosan felszállt)
Válasz: Anya hidd el, hogy nem szálltam fel, észrevettem volna….nem engedtek felszállni….
Hát basszus, pedig valakit nagyon megsirattam….
És akkor nem volt mit tenni, fel kellett menni az emeletre, felállni a fürdőkád szélére, kilógatni a fejem a tetőablakon, és minden felszálló gépnek integetni, még kb 30 percen keresztül, tuti ami biztos….de akkor már nem zokogtam legalább…
Ölel Taylor